Borbélyné Berki Tünde vagyok, Fejér megyében- egy kis faluban élünk férjemmel és gyerekeimmel.
1971 telén láttam meg a napvilágot, falun nőttem fel, a nagymamám babusgatott, mivel anyukám sokat dolgozott, apukám szintén, aki kamionsofőr volt. Gyermekkoromban álmodozónak,elvarázsolt királylánynak tartottak; gyakran hallottam ezt sűrű fejcsóválások közepette. Szerettem a saját kis palotámban játszani, főzöcskézni mesebéli hősökkel. Ez a palota egy kétszintes góré volt a mamám baromfiudvarának szegletében. Ez volt a Világ nyaranta!
Délutánonként kirándultunk a patakpartra, kergettük a kacsákat.
Ha változatosságra vágytam, átsettenkedtem a papám asztalosműhelyébe, még most is az orromban érzem a frissen gyalult fa illatát, hallom a cicusok dorombolását.
Nagy örömmel vállaltam a bevásárlás lázát, az egyetlen Népboltban, főleg reggel, mert hát utána a rekkenő déli hőségben már csak a hűs falak között írhattam a naplómat. Néhány bicikli nem vészelte át ezeket a szünidőket, mert a dimbes-dombos falusi földutakon gyakran kiesett egy-egy alkatrész. Dinnyeszezonban dinnyét csentünk és jóízűen belakmároztunk belőle és eszünkbe sem jutott mivel fogjuk felnőtt életünket tölteni.
A gyönyörűséges gyerekkor után jöttek az iskolai évek. Jó tanuló voltam, a tanáraim szerettek: versenyeken, különböző szerepléseken vettem részt. Az általános iskolai évek vége felé már körvonalazódott, hogy merre fog vezetni az utam. Mindig is szerettem másokon segíteni és úgy gondoltam, hogy ezt a tulajdonságomat legjobban az egészségügyben kamatoztathatom. Eleinte ápolónőként, majd aneszteziológiai asszisztensként dolgoztam. Később kórházi fertőzéseket kutattam, illetve a megelőzésével kapcsolatos teendőket monitoroztam, a Szent György Kórházban, Székesfehérvárott.
Számomra igazi kihívást és hivatást jelentett ez a pálya. Szívből tettem a dolgomat, szerettek velem dolgozni. Komoly alapokra tettem szert. Figyelmem gyakran kacsintgatott a pszichológia, az ezotéria, spiritualitás, agykontroll felé. Imádtam olvasni, tudásomat bővíteni, lehetett az egy új szakkönyv, vagy csak egy érdekes jegyzet. Mindig igyekeztem a számomra hasznos dolgokat elraktározni.
Folyamatosan képeztem magamat, sokoldalú és precíz akartam lenni.
A munka mellett férjhez mentem, családot alapítottam, próbáltuk megkeresni az ideális életteret. Közben teltek-múltak az évek, nagy próbatételek és változások történtek, mint bárkivel élete folyamán.
Apró gyerekeim kezdtek felcseperedni, egy napon megfogalmazódott bennem a kívánság: jó lenne másutt is kipróbálni magamat!
Eleinte ékszerkészítéssel töltöttem a szabadidőmet, majd megszólítottak az ásványok, kristályok és elkezdtem komolyan foglalkozni a drágakövek gyógyhatásaival. Aztán megérett az idő a váltásra, elhagytam a kórházi munkámat és ez lett a hivatásom, mindennapjaimat a kristályok gyógyhatásának és tulajdonságainak tanulmányozásával töltöm. Elindultam ezen a pályán, jelenleg ezt tanulom és folyamatosan képzem magam, ehhez rengeteg segítséget kapok a családomtól, amiért hálás vagyok!
