Kristálygyógyászat
A kristálygyógyászat története
A kristályok alkalmazása kb.80 ezer éves múltra tekinthető vissza. Bizonyítékaink az ősi Lemúria, Atlantisz idejéből származnak, de agyagtáblába vésett leleteket találtak a sumér birodalomból is. Az ókori kínai kultúra, Mezopotámia, az egyiptomi és a görög birodalom szintén nyújt emlékeket. Gondoljunk csak a régi, monumentális építményekre, amelyek a hatalom és a tudás szimbólumai voltak.
Templomok, szakrális helyszínek kiegészítői voltak a kristályok, melyekkel geometriai alakzatokat is kialakítottak. Már ekkor használták a jadet, jáspist malachitot, türkizt, lapis lazulit, hegyi kristályt stb.
Ezek az energetikai mezők képesek voltak különböző szertartások, rituálék rendezésére, összekapcsolva ezzel az Univerzum öt elemének energiáit. A különböző természeti népek, úgymint az amerikai őshonos indiánoktól kezdve az ausztráliai bennszülöttekig amulettként hordták a köveket védelmi és szerencsehozó céllal. Azt gondolták ez védi őket a vadászat alatt vagy a betegségek elleni védekezésül, csökkentve félelmeiket. Már akkor ismerték a kristályok porrá tört változatát vagy főzetét, amelyet bensőleg fogyasztottak. Az első írásos bizonyíték a Krisztus előtti 400 évvel számított időből maradt fenn, amit egy görög filozófus Theophrasztosz jegyzett le A kövekről című írásában. A tudós szerint a köveknek női és férfi nemük van, ami fontos a gyógyításban, hiszen nem mindegy hogy melyik részünket akarjuk kezelni: hiszen az ember két fele a női-jin és a férfi-yang energia részei.
Míves ékszereket, uralkodói eszközöket, szakrális jelképeket díszítettek meseszép kövekkel, gondoljunk csak a magyarok Szent Koronájára.
Plinius ókori római író, polihisztor, enciklopédista Természettudományos Enciklopédiájában komoly fejezetet szentelt az ásványtannak, az ő elvei szerint a természetben rejlő kettősség az alapja annak az erőnek, mely biztosítja a kozmosz egységét, és meghatározza törvényeit.
Hippokratész – az orvostudomány atyja, valamint Arisztotelész – filozófus idejében is jegyezték a kristályok gyógyító voltát.
Az 1098-ban született Hildegard von Bingen, a középkor leghíresebb asszonya, misztikus filozófus, zeneszerző, költő, apáca rendkívüli tudós volt. Életműveit több tudós is elemzi napjainkban is. 81 évet élt az ő korában.
„Isten sem a drágakövek ragyogását, sem azok erejét nem engedi kárba veszni, mivel úgy akarta, hogy a Földön becsüljék és dicsőítsék őket, és orvosságul szolgáljanak.”
A betegségek valódi okáról, a test, a lélek valamint a szellem kapcsolatáról felvilágosult nézetei voltak. Nevéhez fűződik a kristályok elixírjének belső alkalmazása, az ivókúrák , tinktúrák gyakorlati felhasználása.
Szent Hildegard drágakövei:
Achát , Alabástrom, Ametiszt, Hegyikristály, Borostyán, Berill, Karneol, Kalcedon, Krizopráz, Gyémánt, Gránát, Heliotróp, Vörös jáspis, Mészrózsa, Lápis lazuli, Magnetit, Peridot, Igazgyöngy, Prázem, Rubin, Zafír, Szárder, Szardonix, Smaragd, Kék topáz, Cirkon.
Itt meg kell még említenünk Paracelsus nevét is, aki a fürdőkúrákat, a szervezet nyomelem pótlását és az oldott ásványi anyag tartalmú oldatok fogyasztását javasolta.
Láthatjuk, hogy mindenhol szerepelt a kristályenergia, mint gyógyító energia a történelem folyamán. Szerepük fontos lenne a hagyományos orvoslás kiegészítőjeként, hiszen az energetikai kezelések komoly súlypontja, úgymint a gyógynövények és az illóolajok, vagy éppen a színterápia alkalmazása.
Ma is alkalmaznak kristályokat, főleg kvarckristályokat orvosi műszerekben, hadiiparban, televíziókban, órákban, űrkutatásban.
Hogyan gyógyítanak a különböző kristályok?
Alapvetően egészségesnek, harmonikusnak és vidámnak lettünk teremtve. Ennélfogva az alapállapotunknak a Boldogságot kellene tükröznie.Ez azonban néha kibillenhet, nem mindig érezzük utunkat gördülékenynek, fényesnek - ilyenkor elszontyolodik az ember gyereke, hogy most mit csináljak, mit tettem rosszul, mi történt? Az elégedett, nyugodt és vidám ember rezgése így néz ki, ha ábrázolni szeretnénk:
Amikor megszűnik ez az állapot rendezetlen lesz ez a görbe, nem érezzük jól magunkat a bőrünkben.
A különböző kristályok finom energiamezőkkel rendelkeznek, ezek hatással tudnak lenni a környezetükre, az állatokra, a vízre és ránk, emberekre. A tudományos kutatások szerint a kristályokban, a napfény hatására keletkező piezoelektromos feszültség gyakorlati alkalmazása gyógyító tulajdonságokkal bír. Ez lehet nyugtató vagy energetizáló hatás.
A folyadékok és gázok viselkedését már megtanultuk a fizikai tanórákon, hasonlóképpen működnek a kristályok is. A kristályenergia egy rendkívül intelligens energia, ezért aztán az energiával töltöttebb helyről az energiaszegény területekre áramlik ez az energia, vagy akár a teljes energetikai blokkot meg tudja szüntetni. Mivel mindig az egyensúlyt keressük, így az egyensúlyra törekszik ez az erő is – gondoljunk csak a folyadék háztartásunkra vagy az ásványi anyagok szervezeten belüli eloszlására- ez mind összefügg egymással, de a cél mindig a harmónia megteremtése. A kristályterápia hatással van testre, lélekre, szellemre egyszerre. Ebben tudnak nekünk segíteni kristályaink, anélkül hogy nagyon megterhelnék szervezetünket.
Az általam alkalmazott terápia fajtái:
-energetikai felmérés hegyikristály csúccsal
-energetikai kezelés hegyikristály csúccsal
-kristályrezgés közvetítése a problémás területekre
-drágakő erőtér alkalmazása az egész testen
-kristálymeditáció
-energiaközpontok/csakrák/ harmonizálása
-kristályelixírek
Milyen panaszok, betegségek esetében alkalmazható ez a kíméletes gyógymód?
Testi és lelki problémák fellépésekor. Ezek lehetnek pszichés gondok, félelmek, agyi keringési zavarok, fejfájás, vérnyomás zavarai, depresszió.
Érzékszervi problémák: látászavar, fülzúgás.
Légúti megbetegedés, allergia, asthma.
Emésztőrendszer: gyomor és bélprobléma, puffadás, székürítési zavarok.
Hasi műtétek utáni állapot, hegesedés, összenövések.
Kismedencei panaszok: gyulladások.
A csont és izomrendszer betegségei, elfajulással járó kórképei.
Fájdalomcsillapítás. Az immunrendszer gyengesége. A hajtóerő és a harmónia hiánya.
A fájdalomcsillapító meditálás /Elixír 304.szám 27.o./
A legfrissebb kutatások igazolták, hogy a -legalább egyórás- meditálás jelentősen csökkenti a fájdalomérzetet és a fájdalommal kapcsolatos agyműködést egyaránt. Tizenöt önkéntes tréningen sajátította el a meditációs technikát, az összpontosított figyelmet. A figyelemösszpontosítás éberségi meditációs forma, amelynek során a résztvevők a légzésükre fókuszálva elengedik zavaró gondolataikat és érzelmeiket. A vizsgálat során a résztvevők 40%-os visszaesést észleltek a fájdalom intenzitását illetően. ( Ezzel szemben a morfin vagy egyéb fájdalomcsillapító módszerek csak körülbelül 25%-os enyhülést ígérnek.)
Az agy tomográfos vizsgálatával is mérték a meditáció hatását. A résztvevők jobb lábára egy-egy fájdalmat kiváltó készüléket helyeztek, amely 5 percen keresztül 50 fokot bocsátott ki kis bőrfelületre, vagyis fájdalmat okozott. A meditációt követően minden résztvevőnek 11-93 %-ban csökkent a fájdalomérzete, amelyet a tomográf is kimutatott.
Jelentősen csökkent továbbá az agyműködés a primer szomatoszenzoros kéregben, amely a fájdalomingerek intenzitásának észleléséért felelős. A meditáció előtt ez a terület meglehetős aktivitást mutatott, míg a meditálás idején a működése egyáltalán nem volt kimutatható.
A vizsgálat azt is bizonyította, hogy a meditálás fokozza az agyműködést az érzelmi reakciók szabályozásáért felelős elülső cinguláris kéregben, a belső szerveink állapotát felmérő, de a külvilág kellemességeire, esztétikumaira is reagáló elülső insulában, valamint a tanulás, az emlékezet és az érzelmek szabályozásáért felelős orbitofrontális agykéregben. Ezek mindegyike befolyásolja, hogy az agy miképp építi be a szervezetből az idegi jeleken keresztül érkező fájdalom tapasztalását.
A meditálás egyszerre több agyi területre is hat, így egyszerre több szinten is kifejtheti jótékony hatását. Nemcsak a fájdalmat csillapítja, de -dominóelvszerűen- genetikusan és neurobiológiai szinten egyaránt javítja az általános közérzetet.
Egyes vizsgálatok szerint nemcsak a meditálás, hanem az álmodozás és az elme kalandozása is hatásos a fájdalomcsillapításban.
Célszerű tehát napi rutinunk részévé tenni a meditálást, mivel a rendszeresség hosszú távú előnyöket ígér. Ehhez nem is kell elvonulnunk, elegendő, ha 10-20 perces nyugalmi és éberségi állapotot iktatunk be napi programunk menetrendjébe. Ebből kiváló klinikai módszer is lehet, amely gyorsan elsajátítható. Már rövid idejű gyakorlás is látványos eredményt hozhat-ráadásul mellékhatások nélkül.
Megjegyezném, hogy ez a hatás fokozható különböző gyógyító kristályok test körül való elhelyezésével, így fokozva a testi, lelki és mentális harmoniát.
Meditáció a rózsakvarc kövek között
A rózsakvarcot évszázadok óta ismerik, mint hatékony gyógyító kő - a termékenység kövének tartják, használták női betegségek és szívpanaszok gyógyítására is.
Remekül csillapítja és megnyugtatja a szívet, békét hoz, csillapítja az indulatokat, a haragot, elfogadóvá teszi viselőjét. Segíti a megnyílásunkat, önmagunk elfogadását.
Mentális hatása: megszabadít az aggodalmaktól, a félelemtől.
Testileg a rózsakvarc mezőben való pihenés a szövetek oxigénellátását fokozza, erősíti a szívet, a parenchymás szerveket /máj, tüdő, vese, lép/ . A nemi szervek működését támogatja. Segít asztmás panaszok, mozgási és egyensúlyi zavarok esetében, erősíti az idegeket. Alvásproblémákra, álmatlanság esetében is megfelelő választás. Támogatja az alkotó gondolatokat, önbizalmat ad.
Lepidolit meditáció
Ezt a kristályt a késői 18. században fedezték fel. Először a lilalit nevet kapta, kellemes lila színéről, majd mivel ezt komolytalannak vélték - átkeresztelték a lepidolit névre. A lítium tartalmánál fogva csillog ez a mesés kő.
Testi hatása: segít idegbántalmak, fájdalmak esetében -isiász, idegzsába valamint hatásos ízületi panaszok esetén is. Hatékonyan méregtelenít, serkenti a szervezet öntisztító törekvését.
Mentális hatása: támogatja a tényszerű mérlegelést, a döntéshozatalt. Az egyéni szándékainkat helyezi előtérbe, a figyelmet összpontosítja.
Lelki hatása: nyugalom és belső béke, segít a külső behatásoktól megvédeni magunkat.
Spirituálisan az önállóságot támogatja, segíti az önálló elképzeléseket megvalósítanunk. Segíti a fejlődésünket.
Kiváló meditációs kristály, mélyíti a relaxációt, hatékony fájdalomcsillapító, alvászavarok esetén is választható. Próbáld ki Te is!
Na jó, de hogyan keletkeznek?
Többször kapom ezt a kérdést barátaimtól, ismerőseimtől vagy éppen a kristályokkal ismerkedő emberektől. A következő pár sorban megpróbálom érthetően illusztrálni a folyamatot és az összefüggést a kristályok keletkezése és a gyógyító tulajdonságaik között.
Primer képződés
A Föld külső rétegét a szilárd földkéreg borítja, alatta a külső és a belső földköpeny található, majd még beljebb haladva a Föld belseje felé, a magma mozog. Ettől azonban több kilométernyi jó szigetelésű kőzet választ el bennünket, hacsak nem olyan területen élünk, ahol a földkéreg törésvonala földrengéseket és vulkánkitöréseket okoz. A kéregnek ezt a mozgását tektonikai lemezeltolódásnak hívjuk. A vulkáni tevékenység során a magma így kerülhet a felszínre. Gyakoribb azonban a folyamatos keringése, amikor is a magma a földkéreg törésvonalai mentén feljebb áramlik a nyomás hatására, majd visszasüllyed és lehűl. Ez az állandó tevékenység az ásványok keletkezésének fő momentuma. Ha ez az anyag egységes anyagból áll, ásványnak nevezzük. Ha különböző alkotórészből tevődik össze, kőzetnek hívjuk. A kikiristályosodás attól függ, hogy a folyékony magmában mennyi alkotórész vagyis ásványkristály van és az milyen gyorsan tud lehűlni. Láthatjuk, hogy a kristályok képződése hosszan tartó, évmilliókon átívelő folyamat.Pl.obszidián-valójában kőzetüveg, riolit, leopárd jáspis,tűzopál.
Szekunder képződés
A már kialakult kőzeteket és köveket a természeti hatások átalakítják, immár a felszínen. Ezek a hatások a hőmérséklet ingadozásai, napfény, eső, szél. A hegyek átalakulása ezen környezeti hatások része, a nagyobb kőzetek így töredeznek szét kisebb kőzetté, majd a hegyi folyók, patakok szállítják le a magasabban fekvő területekről a völgyekbe. Ahol lelassul a vizek áramlása, ott leteszik hordalékukat, némely kőzet fel is oldódik, a többi tovább kopik, mállik. Ezt nevezik leülepedésnek és ezek lesznek az üledékes kőzetek. Pl. angelit, szelenit vagy gipsz, dolomit, kalcit, pirit.
A kőzet tovább alakulhat a felszín alatt, amikor is a felszíni víz beszivárog a kőzetek belsejébe és ott a repedésekben el kezdi feloldani a kőzetet. Ebben segítségére van a felszínről szállított oxigén, szén-dioxid illetve a különböző savak. Így keletkezik a krizokolla, türkiz.
Tercier képződés
A földkéreg lemezei folyamatos mozgásban vannak a mélyben és a felszínen is– ezt most is tapasztalhatjuk- ide értve a kontinentális és az óceáni lemezeket is. Ezek a lemezek egymásnak préselődnek, torlódnak, hegységgé alakulnak: Himalája, Sziklás –hegység, Andok. Óriási nyomásviszonyok lépnek fel, amelyek átalakítják a kőzeteket. A kristályok megpróbálnak kitérni a nyomás elől, így egyes anyagok kipréselődnek, más anyagok pedig összepréselődnek az alapkőzettel, nyomásállóbb kőzeteket alkotva. Ennek során teljesen új ásványok is képződhetnek. A folyamatot a környezeti hőhatás még tovább fokozhatja. A hő és nyomás hatására létrejövő folyamatot metamorfózisnak, az átalakult végterméket pedig metamorf kőzetnek nevezzük. Pl. gránát, kianit, jáde, tigrisvas, szerpentin, zafír, rubin.
